Két éve, még nem gondoltam, hogy az lesz az utolsó húsvét, amit a szüleimmel töltök! Ezt nem lehet megszokni, csak tudomásul venni és elfogadni. Hiányoznak nagyon, főleg az ünnepekkor.
Tavaly ilyenkor még nem gondoltam, hogy Apu után másfél évvel Anyut is itt hagy minket.

Milyen jók is voltak a régi Húsvétok, persze nem a locsolás, mert az szerencsére Apu is utálta, így mindig megúsztuk. Idegeneknek, meg Tilos volt az Á.
Apunak ez volt a kedvenc ünnepe. Azt mesélte, hogy gyerekkorában nagyon szegények voltak, de Húsvétkor mindig jutott az asztalra sonka! A feltámadás után rohantak nővérével haza a körmenetről, hogy végre egy jót egyenek.

Persze, az én gyerekkoromban már nem voltak ilyen gondok,hogy nincs mit enni! A nagypénteket nem is igazán vallási okból tartottuk be, hanem azért, hogy jó éhesek legyünk. :)
Mindig együtt festettük a tojásokat és készítettük el a tálakat....
Na, ez van! Holnap továbbra is úgy fogjuk csinálni, mint amikor még fizikailag is velünk voltak, nem csak lélekben.
Az ünnep elmúlik, viszont a szüleim bennem élnek tovább! :)